udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Oravetz József
2007. június 12.
Június 10-én Nagyenyeden felavatták a helyi fogolytáborban elhunyt 234 magyar honvéd tiszteletére felállított emlékhelyet. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta: a Nagyenyedre bevonuló szovjet katonák rettegésben tartották az egész várost. Megkezdték a magyar és német foglyok tömeges szállítását Nagyenyedre. Gyalogosan, szigorú őrizet mellett kísérték őket. Egy részüknek Nagyenyed csak átmeneti szálláshelyül szolgált, másik részüket azonban itt tartották hadifogságban. A városban két fogolytábor létezett. A visszaemlékezők szerint a foglyok rongyosak volta, elszedték tőlük ruhájukat, bakancsukat, kisebb értékeiket. A helyi magyar és német lakosság segíteni akart az éhező foglyokon. Ungvári néni a foglyok közé vitte az élelmet, nem félve az őrségtől. A kiéhezett foglyok odatolakodtak, ekkor az őrök rájuk lőttek, eltalálván Ungvári nénit is, aki belehalt, idézte fel Rácz Levente. Torockóról és Torockószentgyörgyről is hoztak élelmet a lakosok. Az őrség elvette a saját részét, a többi a foglyokhoz került. A táborban kitört a tífusz-járvány. A tífusz és vérhas naponta szedte áldozatait. A halottakat közös sírokba temették. Egy Oravetz József nevű tiszt megszökött a táborból. Üldözői megtalálták, visszavitték és agyonverték a tisztet. Az életben maradt foglyokat 1945 húsvétjáig tartották Nagyenyeden, aztán Tövisre vitték, onnan pedig ismeretlen helyre szállították őket. Ahhoz, hogy a fogolytáborban meghalt, elfelejtett 234 honvédnek megadassék a végtisztesség, 63 évnek kellett eltelnie. Markó Béla, az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik évek óta azon munkálkodnak, hogy az Erdély földjén elpusztult honvédeknek méltó síremlékeket állítsanak. „Minden föld, haza, ország annyit ér, ahányan meghaltak érte” – jelentette ki Markó. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) 2000. szeptember 5-én azzal a szándékkal alakult meg, hogy felkutassák a második világháborúban elesett honvédek jelzett vagy jeltelen sírjait. További célként jelölték meg sírkertek létrehozását és gondozását, emlékhelyek kialakítását Torda és Aranyosvidék környékén. Pataky József elmondta, hét év alatt 30 helységben 1541 hősi halott eltemetési helyét sikerült azonosítaniuk, és több esetben ezeket megjelölték. Idén ősszel Tordatúron állítanak kopjafát az unitárius templomkertben a honvédek emlékére. /Papp Annamária: Újabb siratófal a magyar honvédek emlékére. Tisztelgés a Nagyenyeden elhunyt katonák előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
lapozás: 1-1